Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.
1943. február 5-én született Budapesten.
1961-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban.
1967-ben szerzett latin-görög szakos tanári diplomát ás arab szakos orientalista diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
1970-ben védte meg doktori disszertációját, majd 1972-ben kapta meg ókori egyetemes történelem (asszirológia) szakos diplomáját.
1974-ben lett a nyelvtudományok kandidátusa, 1988-ban a nyelvtudományok doktora.
Tanulmányai során egy-egy évet töltött a Bagdadi- és a Bécsi Egyetemen.
1967-1970 között az MTA könyvtárának volt munkatársa. 1970-től tagja az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának. 1975-ben kezdett oktatni az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol 1989-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki.
Az 1990-es évek elején megszervezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, ahol 1992-1999 között dékáni tisztséget töltött be, illetve 2013-ig a kar klasszika-filológia és arabisztika professzora volt.
2002-től igazgatója az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének.
Tagja az Ókortudományi Társaságnak, a Kőrösi Csoma Sándor Társaságnak, az Academia Europaea-nak és az European Academy of Sciences and Arts/Salzburg-nak, valamint az Európai Arabisták Szövetségének és az International Society for the Studies of the History of Sciences in Islam szervezetnek.
Az MTA rendes tagja. 2005-2008 között az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnöke, 2008-2014 között pedig az MTA alelnöke.
2000-től az MTA képviselője az Union Académique Internationale-ban, melynek 2007-2010 között elnöke, azóta tiszteletbeli elnöke.
Számos kitüntetése mellett 1997-ben a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmet, 1998-ban Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztet,
2014-ben Akadémiai Jutalomérmet, 2016-ban Príma Primissimma és Széchenyi díjat, 2018-ban pedig Corvin-láncot kapott.