Széchenyi-díjas klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének volt tanszékvezetője, professor emeritus.
1929. szeptember 28-án született Budapesten.
1952-ben latin-görög szakos, 1965-ben magyar szakos középiskolai tanári diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
1952-1958-ig tanársegédként dolgozott a Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszéken, majd tizenkét évig az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban tanított.
1970-ben az ELTE-re került, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett.
1980-ban a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkárává, 1985-ben ügyvezető társelnökévé, 1991-ben pedig elnökévé választották. Ezt a tisztségét 1997-ig töltötte be.
1986-ban kapott egyetemi tanári kinevezést. 1987 és 1993 között az ELTE Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszékének volt vezetője. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa.
1990-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává.
1990-ben az Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese lett, majd 1996 és 1999 között annak elnöke volt.
1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.
Tagja a római Academia Latinitati Fovendae-nak, az Európai Akadémiának, valamint levelező tagja az Osztrák Tudományos Akadémiának.
1979-ben Ábel Jenő emlékérmet, 1992-ben Szent-Györgyi Albert-díjat, 1995-ben Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2001-ben Széchenyi-díjat, 2008-ban Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2009-ben Bolyai-díjat, 2012-ben Príma díjat, 2016-ban Magyar Örökség díjat, 2018-ban Corvin-láncot kapott.